2020. évi C. törvény

az egészségügyi szolgálati jogviszonyról^[1]

Az Országgyűlés

- elismerve, hogy a magyar orvosok helytállásának is
köszönhető, hogy Magyarország eddig sikeresen küzdött meg a
koronavírus-világjárvánnyal, mivel a magyar kórházakban már több ezer
fertőzöttet, köztük korábban súlyos állapotban lévő betegeket is sikerült
meggyógyítani,

- a magyar orvosok munkáját megbecsülve és a Magyar
Orvosi Kamara béremelésre és hálapénz megszüntetésére vonatkozó javaslatait
elfogadva,

- tekintettel arra, hogy egészségügyi szakdolgozók
átfogó béremelési programja jelenleg is zajlik,

- rögzítve, hogy a gyógyítás közszolgálat, a közösség
jólétét szolgáló tevékenység,

- a betegellátás biztonságának elsődlegességét szem
előtt tartva,

- az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése, a magas
színvonalon gyógyító egészségügyi dolgozók jogviszonyának szabályozása,
szolgálatuk anyagi elismerése érdekében

a következő törvényt alkotja:

A Kormány elkötelezett a magyar egészségügyi dolgozók
és orvosok munkájának megbecsülése mellett, ezt az elvet követtük már a
koronavírus-járvány előtt is, most a járvány idején pedig még inkább szeretnénk
kifejezni megbecsülésünket az orvosok munkája iránt. A magyar orvosok
helytállásának is köszönhető, hogy Magyarország eddig sikeresen küzdött meg a
koronavírus-járvánnyal. A magyar kórházakban már több ezer fertőzöttet, köztük
korábban súlyos állapotban lévő betegeket is sikerült meggyógyítani.

A Kormány 2010 óta következetes lépésekkel segíti az
egészségügy talpra állítását. Folyamatosan pótolja a baloldali Kormány idején
egészségügytől elvett pénzeket, országszerte felújítja a kórházakat és
rendelőket, és elindította az egészségügyi dolgozók béremelését, az orvosok és
ápolók bére az elmúlt években több ütemben emelkedett. Az egészségügyi
szakdolgozók 2016-ban indított átfogó béremelési programja jelenleg is zajlik,
legközelebb 2020 novemberében lesz béremelés, 2022-re egy ápoló átlagosan két
és félszeresét fogja keresni annak, mint a béremelési program előtt.

A magyar orvosok munkája iránti megbecsülés újabb
jelentős kifejezéseként a Kormány elfogadta a Magyar Orvosi Kamara javaslatait
és az áttörő orvosi béremelést megalapozó törvényjavaslatot az Országgyűlésnek
ezúton benyújtja. A javaslat rögzíti az egészségügyi szolgálati jogviszony
fogalmát, személyi körét, etikai normáit, emellett tartalmazza a kereteket az
orvosi béremeléshez, az illetményszámításhoz és minősítéshez. A javaslat
továbbá rögzíti a jogviszonnyal járó szolgálati elismeréseket, a szabadságra,
munkaidőre, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek
nyilvántartására vonatkozó szabályokat.

A foglalkoztatást, a fizetést, a minősítést, az illetményen kívüli
juttatásokat érintő részletszabályokat a törvény elfogadása után a Kormány
rendeletben fogja rögzíteni.

1-17. §^[2]

18. § [Hatálybalépés]

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott
kivétellel - 2020. november 18. napján lép hatályba.

(2) Az 1-17. §, a 20-22. §, valamint az 1. és a 2.
melléklet 2021. január 1. napján lép hatályba.

19. § [Átmeneti
rendelkezések]

(1) Az e törvény hatálya alá tartozó egészségügyi
szolgáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott (a továbbiakban: érintett)
közalkalmazotti jogviszonyára 2020. december 31. napjáig a Kjt. rendelkezéseit
kell alkalmazni.

(2) 2021. január 1. napján az érintett jogviszonya az
egészségügyi szolgálati munkaszerződésben foglaltak szerint az e törvény
szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át.

(3) A jogviszony átalakulásáról és az egészségügyi
szolgálati munkaszerződés tervezett tartalmáról az érintettet 2020. november
30. napjáig írásban tájékoztatni kell. Az egészségügyi szolgálati
munkaszerződést 2020. december 31-ig kell megkötni azzal, hogy azt 2021. január
1. napjától kell alkalmazni.

(4) Ha az egészségügyi szolgálati munkaszerződés a (3)
bekezdés szerinti határidőben nem kerül megkötésre, az érintett közalkalmazotti
jogviszonya 2021. január 1-jével megszűnik. Ebben az esetben

a) ha az érintett
kevesebb mint 20 év figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkezik, 1 havi,

b) ha az érintett
legalább 20 év, de 30 évnél kevesebb figyelembe vehető szolgálati idővel
rendelkezik, 2 havi,

c) ha az érintett
legalább 30 év figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkezik, 3 havi,

a jogviszony megszűnésekor érvényes illetményének megfelelő összegű
végkielégítésre jogosult.

(5) E törvény hatálybalépése nem szakítja meg a 2020.
december 31. napján fennálló jogviszonyból eredő igények elévülését.

(6) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló
személy a 2020. december 31-én meglévő szabadságát 2023. december 31-ig
kiveheti.

(7) A 2021. január 1. napján fennálló és e törvény
alapján engedélykötelessé váló tevékenység, illetve jogviszony engedélyeztetése
iránti kérelmet 2021. március 1. napjáig kell az egészségügyi szolgálati
jogviszonyban álló személynek a Kormány rendeletében meghatározottak szerint
előterjesztenie.

(8) Az e törvény hatálya alá tartozó egészségügyi
szolgáltató vezetője dönthet arról, hogy az általa vezetett egészségügyi
szolgáltatónál e törvény egy, a 2021. január 1. napjától későbbi naptól alkalmazandó
azzal, hogy e törvény alkalmazásának kezdőnapja nem lehet 2021. április 1.
napjától későbbi időpont. A döntésről és annak tartalmáról az egészségügyi
szolgáltató vezetője haladéktalanul tájékoztatja az egészségügyért felelős
minisztert, a munkáltatót (ha az nem a szolgáltató vezetője) és az
érintetteket, valamint a Magyar Államkincstárt.

(9) A (8) bekezdés szerinti esetben az egészségügyi
szolgáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az e
törvény alkalmazásának a (8) bekezdés alapján meghatározott kezdőnapján alakul
át egészségügyi szolgálati jogviszonnyá.

(10) A (8) bekezdés szerinti esetben 2021. január 1.
napjától e törvény alkalmazásának kezdőnapjáig az érintett egészségügyi
szolgáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott

a) közalkalmazotti
jogviszonyára a Kjt. rendelkezéseit kell alkalmazni,

b) a Kjt. szerint
megállapított 2021. évi szabadságának időarányos részére jogosult,

c) a 2021. január 1.
napján őt megillető illetményére (ideértve a pótlékokat, kereset kiegészítést,
illetmény kiegészítést is), illetve díjazására jogosult.

(11) A (10) bekezdés c) pontja szerinti
illetmény megállapítása során figyelembe kell venni

a) a közalkalmazotti
jogviszonyban töltött idő alapján az illetmény összegében 2021. január 1. után
bekövetkező változást,

b) a 2021. január 1.
után megállapított idegennyelv-tudási pótlékot,

c) a 2021. január 1.
utáni vezetői munkakörbe vagy vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe
helyezés miatt az illetményben bekövetkező változást.

(12) A (8) bekezdés szerinti esetben, ha az érintett
jogviszonya 2021. január 1. után jött létre, a (10) bekezdés szerinti illetmény
helyett a kinevezési okirat szerinti illetményét kell figyelembe venni.

(13) A (8) bekezdés szerinti esetben az érintett
jogosult az egészségügyi szolgálati munkaszerződésben megállapított illetménye
és az érintettnek a 2021. január 1. napjától az e törvény alkalmazásának
kezdőnapjáig - a (8)-(11) bekezdésben foglaltak szerint - járó, e törvény
hatálya alá tartozó ugyanazon munkáltatótól származó illetménye közötti
különbözetre, amit az érintett részére az egészségügyi szolgálati
munkaszerződés alapján járó első illetményével egyidejűleg, de legkésőbb 2021.
április 5-én kell kifizetni.

(14) A (8) bekezdés szerinti esetben az egészségügyi
szolgálati jogviszonyban álló személy e törvény alkalmazásának kezdőnapjától
2021. december 31-ig az e törvény szerinti alapszabadságának és
pótszabadságának időarányos részére jogosult.

(15) A (8) bekezdés szerinti esetben az e törvény
alkalmazásának kezdőnapján fennálló, e törvény alapján engedélykötelessé váló
tevékenység, illetve jogviszony engedélyeztetése iránti kérelmet az e törvény
alkalmazásának kezdőnapját követő 60 napon belül kell az egészségügyi
szolgálati jogviszonyban álló személynek a Kormány rendeletében meghatározottak
szerint előterjesztenie.

(16) E törvény hatálybalépése nem érinti az
egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó egészségügyi
szakdolgozók illetményét (ideértve az illetménypótlékokat is).

(17) E törvény hatálybalépése nem érinti az e törvény
hatálybalépése előtt megkötött kollektív szerződés hatályát.

(18) A 4. § (6) bekezdését nem kell alkalmazni abban
az esetben, ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy e törvény
hatálybalépését megelőzően már megkezdte a beteg ugyanazon betegségének
kezelését, amivel a beteget az e törvény hatálya alá tartozó egészségügyi
szolgáltatónál e törvény hatálybalépését követően kezeli.

20-22. §^[3]

1-2. melléklet a
2020. évi C. törvényhez^[4]