Egészségügy: a holnap sem tűnik szebbnek
Elsődleges fülek
A konvergenciaprogramhoz most elkészült, három évre szóló költségvetési koncepció gyakorlatilag az inflációt követő költségnövekedést sem kíván megengedni az egészségügyi ellátórendszernek. Úgy tudjuk: egyebek mellett nincs benne a kórházi betegellátási kvóta növelése sem, ennek következtében nincs többlet sem a várólisták apasztására, sem annak a patikai ügyeletnek a kialakítására,amelyet Orbán Viktor kormányfő ígért meg a gyógyszerészekkel kötött megállapodásában.
Információink szerint a következő ciklusban mindössze néhány tízmilliárd forintos többlet juthat az egészségbiztosítási alapnak a rendszer fenntartására, és összességében 200 milliárd egyéb fejlesztésekre. A választások előtt a kormányzat valamennyi ágazattal megterveztette a következő három évre szóló költségvetési tervét – derül ki a Népszabadság birtokába jutott dokumentumokból. Úgy tudjuk, az előre elkészített és a szakterületekhez eljuttatott táblák megtöltése előtt a nemzetgazdasági tárca szigorúan meghatározta a feltételeket. Az egészségügy ezúttal sincs a prioritást élvező területek között.
Külön soron 600 millió forint kiegészítő támogatáshoz juttatnák az egyházi kórházakat. Az úgynevezett budapesti nagyprojekt keretében 34-35 milliárdból átszabnák a fővárosi sürgősségi ellátást. Egyebek mellett ebből a pénzből alakítanák ki a Dél-pesti Traumatológai Centrumot, a budai sürgősségi központot és a fővárosi gyermek-egészségügyi ellátást, továbbá ebből jutna a Korányi-projekt befejezésére is. További 1,3 milliárdra jelentett be igényt a szakállamtitkárság a kormánynak a hazai tüdőátültetés építészeti és szakmai feltételeinek megteremtésére.
Bár eddig több helyszín is szóba került az új mellkas-sebészeti klinika elhelyezésére, a költségvetési kerettábla szerint már nem az Országos Onkológiai Intézetben operálhatnák az ilyen betegeket, hanem a Korányi-projekt keretében az Üllői úton épülő új klinikai tömbben. Az egészségügyi kormányzat szintén e pénzügyi tervben kér a mentőszolgálatnak 5,9 milliárd forint többletforrást uniós fejlesztések finanszírozásához a légi mentés működtetésére és a kötelező béremelések finanszírozására. (Néhány napja – amikor lapunk arról számolt be, hogy az Országos Mentőszolgálat főigazgatója éppen ennyi pénzt kért a tárcától, kilátásba helyezve, hogy ha nem kapják meg az összeget, a már beharangozott fejlesztések is kudarcba fulladnak, és „csökkenteniük kell a mentéshez való hozzáférést” – a szakállamtitkár kijelentette: a Népszabadság valótlanságokat állít. Most ez a „valótlanság” visszaköszön a köriratban is. – A szerk.)
Kértek még 30 milliárdot amortizációra, valamint 24,5milliárdot a kórházfenntartó hivatal, a GYEMSZI számára, hogy legyen külön büdzséje a felügyelet alá tartozó intézmények eszközeinek, épületeinek, fűtési rendszereinek korszerűsítésére. Az ellátórendszert – benne a kórházakat – a jövőben úgynevezett bázisalapon finanszíroznák, az erről készült tábla szerint a fekvőbeteg-ellátóknak épp annyi jutna, mint az idén. A lapunk által megkérdezett szakemberek szerint ha a költségvetési alku után is megmarad a fejlesztésekre szánt 100 milliárdos többlet, annak nagyon is örülhet az ágazat. Emlékeztettek, hogy 2010-ben a Fidesz egészségpolitikai programja 250 milliárdos többlettel számolt a rendszerátalakító tervek megvalósításához. Ebből nem lett semmi, ellenben 400 milliárdot elvontak az ágazattól a ciklus alatt.
{NOL - Webdoki}