Augusztus 1-jétől kell alkalmazni a július 29-én kihirdetett, 449/2021. számú kormányrendeletet, amely a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételét szabályozza az egészségügyben. Cikkünkben pontokba szedve bemutatjuk, kikre terjed ki a kötelező védőoltás, és milyen szankcióval jár annak hiánya.

1.) Milyen egészségügyi ellátások esetén kell beadatni a koronavírus elleni védőoltásoltást?

Az említett kormányrendelet alapján az alábbi egészségügyi szolgáltatások esetén a 2/2004. rendelet 2. számú melléklete szerinti ellátási formák közül a következők esetén kötelező beadatni a koronavírus elleni védőoltást:

– alapellátásban, az ügyeleti ellátásban, a járóbeteg-, és
fekvőbeteg szakellátásban, a diagnosztikában, a mentésnél és betegszállításnál, a bentlakásos szociális vagy gyermekvédelmi intézményben szervezett egészségügyi ellátásnál, a fegyveres és rendvédelmi szervek egészségügyi ellátásánál (dolgozók és fogvatartottak alapellátásánál), továbbá

– a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban.

2.) Kikre és hogyan terjed ki a koronavírus elleni védőoltásoltás kötelező beadatása?

Az előzőekben felsorolt ellátási területeken szolgáltatóknál dolgozó, következő személyekre terjed ki a kötelező védőoltás:

Az egészségügyi dolgozóra, azaz minden egészségügyi tevékenységet végző természetes személyre, aki

– az általa ellátott egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakképesítéssel rendelkezik, vagy

– nem rendelkezik a fenti szakképesítéssel, de közreműködik a szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban.

A rezidensekre (azaz az első egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzése érdekében jogviszonyban álló, az államilag támogatott, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 115. § (2) bekezdés b) pontja szerinti képzésben részt vevő szakorvos-, szakfogorvos-, szakgyógyszerész-, illetve
szakpszichológus-jelöltekre).

Továbbá kiterjed az egészségügyben dolgozókra, azaz az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítása céljából munkát végzőkre, például a az üzemeltetés területén dolgozókra is.

Az oltási kötelezettség a következőket foglalja magába:

A veszélyhelyzet alatt – adott mentesítés kivételével –, az egészségügyi szolgáltató székhelyén és telephelyén történő munkavégzésére nem hozhat létre jogviszonyt olyan személlyel, aki a védőoltást nem adatta be.

Továbbá a jogszabály kitér arra, hogy a fenti foglalkoztatott, aki 2021. augusztus 1-je előtt nem kapott védőoltást, és nem tartozik a mentesítettek körébe, köteles

– egydózisú oltóanyag esetén a  védőoltást, kétdózisú oltóanyag esetén a  védőoltás első dózisát 2021. szeptember 1. napjáig,

– kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban

beadatni.

Megjegyzés: Az a foglalkoztatott, aki rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól mentesül – például a szakorvos gyermeke gondozása kapcsán fizetés nélküli szabadságon van –, a  rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülés megszűnését követő 30 napon belül köteles egydózisú oltóanyag esetén a védőoltást, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisát felvenni.

3.) Mentesülés a kötelező védőoltás alól

A koronavírus elleni védőoltás alól az a foglalkoztatott
mentesül, aki részére egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt az alábbiak szerint orvosi szakvéleménnyel is alátámasztja.

Az orvosi szakvélemény kiadását a foglalkoztatott kezdeményezi, a  háziorvosának javaslata alapján a munkáltatója szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakorvosánál, illetve ennek hiányában az egészségügyi alkalmasságának elbírálására jogosult másik orvosnál, aki – amennyiben annak feltételei fennállnak – kiadja a szakvéleményt.

4.) Védőoltás beadásának igazolása

A  munkáltató a  foglalkoztatottat felhívhatja a  védőoltás felvételének igazolására. A  védőoltás felvételét a  foglalkoztatott a  munkáltató felhívására 5 napon belül köteles igazolni a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány és az alábbi dokumentumok valamelyikének egyidejű bemutatásával:

– uniós digitális covid-igazolvánnyal,

– az érvényességi idő nélküli védettségi igazolvány, illetve applikáció,

– a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján közzétett minta alapján az oltást igazoló orvos által kiállított SARS-COV-2 elleni védőoltásról szóló igazolás,

– az Egészségügyi Világszervezet által kiadott nemzetközi oltási bizonyítvánnyal, ha az  a  SARS-COV-2 elleni védőoltás beadásának megtörténtére vonatkozó, oltást igazoló orvos által kiállított bejegyzést tartalmaz.

5.) Szankció

Azt a foglalkoztatottat, aki nem oltatja be magát a fentiekben foglalt határidőig, a munkáltató felszólítja, hogy 15 napon belül
tegyen leget ennek a kötelezettségnek, és igazolja azt, vagy mentesség esetén mutassa be az orvosi szakvéleményt mutassa be.

A foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal meg kell szüntetni, ha

– a foglalkoztatott a védőoltás felvételét a felhívástól számított 15 napon belül nem igazolja a munkáltató felé, vagy

– a foglalkoztatott a mentességét igazoló szakvéleményt a felhívástól számított 15 napon belül nem mutatja be.

A  megszüntetés okát és jogkövetkezményeit haladéktalanul közölni kell a foglalkoztatottal azzal, hogy a jogviszony fentiek alapján történő megszüntetésekor a foglalkoztatottat felmentési idő vagy felmondási idő és végkielégítés nem illeti meg.

A fentiekben leírtakat 2021. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.

Forrás: adozona.hu