Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztatója a korkedvezményre való jogosultság feltételeiről
Elsődleges fülek
Beküldte adminmosz - 2013, április 15 - 11:08
Mi a korkedvezmény?
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők korkedvezményben részesülnek, vagyis korhatár előtti ellátás megállapítását az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál annyi évvel alacsonyabb életkorban igényelhetik ahány év korkedvezményt szereztek.
Melyek a korkedvezményre jogosultság alapfeltételei?
Korkedvezményre – 2014. december 31-ig – a 2006. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök jogosítanak. Kétévi korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább tíz és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá az, aki legalább hat éven át 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben dolgozott. A korkedvezmény további egy-egy év a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb öt, nőnél négy, illetőleg 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után.
2007. január 1-jétől a munkáltatók többlet járulékfizetése alapozza meg - az egyéb korkedvezményre való jogosultsági feltételek fennállása esetén - a korkedvezményre való jogosultságot.
A foglalkoztató korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettsége 2014. december 31-ig fennáll.
Melyek a korkedvezményre jogosító munkakörök?
Azokat a munkaköröket, amelyek korkedvezményre adnak jogot, a nyugdíjtörvény végrehajtására kiadott rendelet 2006. december 31-én hatályos 1. számú mellékletét képező jegyzék tételesen tartalmazza. Ez a jegyzék azt is rögzíti, hogy egy-egy munkakör milyen feltételek fennállása esetén ad jogot korkedvezményre. A jogszabály meghatározza azt is, hogy a jegyzékben szereplő munkaköri meghatározásokat kiterjesztően értelmezni nem lehet.
Mit jelent az azonosítási eljárás?
Ha a megjelölt munkakör a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékében nem szerepel, de a korkedvezmény hatálya az üzemre kiterjed, és a munkáltató által megadott munkaköri leírás szerint a végzett munka megegyezik a jegyzékben lévő munkaköri leírás szerinti munkavégzéssel, a munkakört korkedvezményre jogosítónak kell elismerni. Az azonosítást a korkedvezményes igényeket elbíráló nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek végzik.
Ha a munkaköri elnevezés a jegyzékben nem szerepel és a munkaköri leírás alapján sem lehet megnyugtató módon a végzett munkát, illetve az azonosságot megállapítani, de az üzemre kiterjed a korkedvezmény hatálya, az azonosítás kérdésében a munkakör (munkahely) szerint illetékes ágazati minisztérium és a szakmai (ágazati) érdekképviselet, szakszervezet központi szerve véleményének kikérése után a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv dönt.
Mikor lehet a szakképzési időt korkedvezményre jogosító időként elismerni?
A szakképzési idő, ipari tanulói idő csak akkor vehető figyelembe, ha a tanuló gyakorlati képzése (betanítása) korkedvezményre jogosító munkahelyen és munkavégzéssel történt. Ennek megfelelően a tanulóidőből a gyakorlati idő tényleges tartamát lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni.
Keresőképtelenség idejét milyen esetben lehet korkedvezmény szempontjából figyelembe venni?
Táppénzes állományban (betegszabadságon) eltöltött időt abban az esetben lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, ha az igénylő a keresőképtelenség bekövetkezésekor korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott.
Korkedvezmény szempontjából figyelembe lehet-e venni a katonai szolgálat időtartamát?
A katonai szolgálatban eltöltött időt abban az esetben lehet a korkedvezményre jogosultság szempontjából számításba venni, ha az igénylő e szolgálatát megelőző és követő harminc napon belül korkedvezményre jogosító munkakörben (munkahelyen) dolgozott.
Hogyan kell a korkedvezményre jogosító időt meghatározni?
A korkedvezményre jogosító különböző munkakörökben eltöltött időket egybe kell számítani. A 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett munka alapján figyelembe vehető idő minden harminc napját ötven nappal kell a korkedvezményre jogosító egyéb munkakörben eltöltött időhöz hozzászámítani.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a korkedvezményre jogosító munkakörben töltött idő a megszerzett korkedvezményt tovább nem növeli.
2011. december 31-ét követően korkedvezményre jogosító időt a korhatár előtti ellátás kezdő napját megelőző napig, de legfeljebb 2014. december 31-éig lehet figyelembe venni.
Hogyan kell igazolni a korkedvezményre jogosító időt?
A korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idő igazolására elsősorban a társadalombiztosítási nyilvántartások szolgálnak alapul. Ezen kívül munkakönyvvel, korabeli nyilvántartás alapján kiállított igazolással, a gazdálkodó szervezetnél a korkedvezményes munkakörök vizsgálatára és igazolására létrehozott bizottság megállapításai alapján kiadott igazolással, stb. lehet igazolni.
Az előzőeken túl egyéb hitelt érdemlő módon (tanúvallomással) is bizonyítható korkedvezményes munkakörben eltöltött idő. Megkönnyíti a tanúnyilatkozatok értékelését, ha a munkatársi tanuk részére a vitatott időt korkedvezményes időként elismerték.
Jogszabályok:
1997. évi LXXXI. törvény
1997. évi LXXX. törvény
2011. évi CLXVII. törvény
2012. évi CCVIII. törvény
Forrás: onyf.hu